SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

ELFOGADTA

A VAJK-SZIGET ÁLTALÁNOS ISKOLA
NEVELŐTESTÜLETE

A VAJK-SZIGET ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK
ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A Vajk-sziget Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai diákönkormányzat … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.

Kelt:

       ……………………………………
          iskolai diákönkormányzat vezetője

    

A Vajk-sziget Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai szülői szervezet iskolai vezetősége … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.

Kelt: …

       ……………………………………
          szülői szervezet vezetője

    

A Vajk-sziget Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskola nevelőtestülete … év … hó … napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: …

       ……………………………………
         igazgató

    

A VAJK-SZIGET ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT,
VALAMINT ANNAK MELLÉKLETEIT

…… ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

… ÉV … HÓ … NAPJÁN TARTOTT ÜLÉSÉN JÓVÁHAGYTA.

Kelt: …                              …………………………………..
                 Polgármester

1. AZ ISKOLA ALAPADATAI

Az intézmény neve: Vajk-sziget Általános Iskola
Az intézmény székhelye, címe: 1183 Budapest, Vajk utca 16-20.
Az intézmény telephelyei: 1183 Budapest, Vajk utca 16-20.
Az intézmény gazdasági szervezetének helye: 1183 Budapest, Vajk utca 16-20.
Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a fenntartó önkormányzat képviselő-    testülete nevez ki.
 Az intézmény jogállása: önálló jogi személy.
Az intézmény gazdálkodásának formája:  részben önállóan gazdálkodó
 Az intézmény fenntartója: Bp. XVIII. Pestszentlőrinc- Pestszentimre 
           Önkormányzata
Az intézmény alapító okiratának
• száma: 595/1994
• kelte: 2005.április 28.
 Az intézmény alapításának éve: 1984.
Az intézmény tevékenységei
• alaptevékenység(ek):
A szakfeladat megnevezése Száma 
Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 80121-4 
Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) 80511-3 

• kisegítő tevékenység(ek):
A szakfeladat megnevezése Száma 
Iskolai intézményi közétkeztetés 55232-3 
Munkahelyi vendéglátás 55241-1 

• kiegészítő tevékenység(ek):
A szakfeladat megnevezése Száma 
Intézményi vagyon működtetése 75176-8 
  

Az intézmény számlaszáma:10900028-00000005-32150006
Az intézmény adóhatósági azonosító száma:15518015-2-43
Az intézmény statisztikai számjele:
Az intézmény OM azonosító száma: 035.126
Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága:
 Az intézményhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek felsorolása:

3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA
3.1. Az iskola szervezete

a.) Az iskola igazgatósága

Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:
• az igazgatóhelyettes(ek),

Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik.

Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti.

Az igazgatóhelyettes(ek) megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja.

Az igazgatóhelyettes(ek) és a más vezető beosztású dolgozó(k) munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik.

Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti.

Az igazgatóság rendszeresen kéthetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.
b.) Az iskola vezetősége

Az iskola vezetőségének  a tagjai:
• az igazgató,
• az igazgatóhelyettes(ek) és más vezető beosztású dolgozók,
• a szakmai munkaközösségek vezetői,
• a diákönkormányzat vezetője,
• a közalkalmazotti tanács tagjai,
• a reprezentatív szakszervezet vezetője,

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.
 
Az iskola vezetőségének  a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.
c.) Az iskola dolgozói

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.
4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL
4.1. Az iskolaközösség
 
Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják.

Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.
4.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.

Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik.
4.3. A nevelők közösségei
a.) A nevelőtestület

A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő
alkalmazottja, az iskola gazdasági vezetője, valamint az oktató-nevelő munkát
közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók
A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik.
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására állandó bizottságo(ka)t, illetve munkacsoporto(ka)t hozhat létre.
 
A több tanéven keresztül működő állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak.
 
Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:
• tanévnyitó értekezlet,
• tanévzáró értekezlet,
• félévi és év végi osztályozó értekezlet,
• nevelési értekezlet.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja.

A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:
• nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van,
• a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet.
A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni.
A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten.

(Ilyen értekezlet lehet az egy osztályban tanító nevelők értekezlete, vagy valamelyik tagozat nevelőinek értekezlete  stb.)
b.) A nevelők szakmai munkaközösségei

Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:
• alsós munkaközösség
o tagjai: alsós osztálytanítók
• osztályfőnöki munkaközösség
o tagjai: felső tagozatos osztályfőnökök
• napközis munkaközösség
o   tagjai: napközis nevelők

A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek.

A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:
• a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,
• az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,
• egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,
• pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,
• a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,
• az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése,
• a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,
• javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére,
• segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, adott tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek.

A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg.

A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

c.) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból
munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján.
Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

4.4. A szülői szervezet (közösség)

Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik.

Az osztályok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei
alkotják.

Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:
• képviselő.

Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott képviselő vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet (közösség) választmánya. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek (közösségek) képviselői vehetnek részt.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmánya (vezetősége) vagy az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmányát vagy az iskolai szülői értekezletet az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.

Az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:
• megválasztja saját tisztségviselőit,
• kialakítja saját működési rendjét,
• az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,
• képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,
• véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,

• véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben.

4.5. A tanulók közösségei

a.)Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik.

Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselő(ke)t választja meg:
• 1-2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
b.)A diákkörök

A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

c.) Az iskolai diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.

Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.

Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja.

Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg.

Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés

összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1-2 fő diákképviselőt választ.
4.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása
a.) Az igazgatóság és a nevelőtestület

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg.

A kapcsolattartás fórumai:
• az igazgatóság ülései,
• az iskolavezetőség  ülései,
• a különböző értekezletek,
• megbeszélések,
• stb.
Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg.

Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.

Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:
• az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,
• az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével.

b.) A nevelők és a tanulók

 A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
• az igazgató
o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén félévente,
o  a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal,
o az  elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,
• az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon,
• stb.
tájékoztatják.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell.

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
c.) A nevelők és a szülők

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
• az igazgató:
o a szülői szervezet (közösség) választmányi ülésén,
o az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal,
o az elhelyezett hirdető táblán keresztül,
o az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül,
o stb.
• az osztályfőnökök:
o az osztályszülői értekezleten,
o stb.
tájékoztatják.

A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:
• a családlátogatások,
• a szülői értekezletek,
• a nevelők fogadó órái,
• a nyílt tanítási napok,
• a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések,
• írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben,
• stb.

A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza.

A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:
• az iskola fenntartójánál,
• az iskola irattárában,
• az iskola könyvtárában,
• az iskola nevelői szobájában,
• az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyettesénél,

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

A házirend egy-egy példánya megtekinthető
• az iskola irattárában;
• az iskola könyvtárában;
• az iskola nevelői szobájában;
• az iskola igazgatójánál;
• az iskola igazgatóhelyettesénél;
• az osztályfőnököknél;
• a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,
• az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél.

A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek betekintésre át kell adni.
5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK
KÜLSŐ KAPCSOLATAI

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:
• Az intézmény fenntartójával.
• A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal.
• A kerületi, fővárosi pedagógiai intézettel.
• A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel.
• A területileg illetékes nevelési tanácsadóval.
A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:
• Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával.
• Az  közművelődési intézményekkel.
• A társadalmi egyesületekkel.
• A termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal
A gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel.
• Az egyházak helyi gyülekezeteivel.

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az
igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti.

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a XVIII. Ker. Rendelőintézet illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat szabályozza.

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a  gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató vagy  a(z) igazgatóhelyettes a felelős.

A közoktatási törvény 39 § (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.
6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE

Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.30 órától délután 17.00 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható.
 
Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 8 óra és délután  16 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia.

A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben vagy havonta vagy egy hétre előre kell írásban meghatározni.

A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.

Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.

Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 14 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10-15 perc.
Csengetési rend a mellékletben. (1.sz.melléklet)

A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 óráig tart.

Az iskolában reggel 6.30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.

Az iskolában egyidejűleg 2-2 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki:
• földszint (ill. udvar)
• emelet (ill. udvar)

A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

A tanórán kívüli foglalkozásokat 14 órától 17 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet.

Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 16 óra között.

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni.

Az iskola helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
• az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
• az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
• a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
• az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést.

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). A iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.)

Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az
iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.
 
Az iskola területén dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyek kijelölése az igazgató feladata.

Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.

Amennyiben a tanuló közép-fokú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okirattal rendelkezik és ezt az iskolában bemutatja, a tanulót az iskola igazgatója az adott idegen nyelvi órák látogatása alól felmenti.

7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:
• napközi otthon,
• szakkörök,
• énekkar,
• iskolai sportköri foglalkozások,
• tömegsport foglalkozások,
• felzárkóztató foglalkoztatások,
• egyéni foglalkozások,
• tehetséggondozó foglalkoztatások,
• továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,
• stb.

7.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok

A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján.

A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján.

A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

7.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól.

A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat
képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni.
 
A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.

Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente, az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban vagy hónapban osztályaik számára kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki tanmenetben rögzíteni kell.

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok,
színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.

Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít.

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

8. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:
• biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;
• segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;
• segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;
• az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;
• feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,
• szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei:
1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:
• az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;
• az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;
• az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;
• az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.
2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:
• az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;
• az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;
• az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;
• hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei:
1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult:
• az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;
• az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.
2. Az ellenőrzött dolgozó köteles:
• az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;
• a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:
• Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.
• Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.
• Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.
• Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek:
o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét;
o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:
• Igazgató:
o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;
o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját;
o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;
o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;
o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet;

o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.
• Igazgatóhelyettes:
o folyamatosan ellenőrzi a hozzá beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:
 a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;
 a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;
 a pedagógusok adminisztrációs munkáját;
 a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;
 a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.
• Munkaközösség-vezetők:
o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:
o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;
o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).

Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését a belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért a GAMESZ igazgatója a felelős.

A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét.

Az intézményben folyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik.

A belső ellenőri tevékenységet az intézményben a fenntartó XVIII. ker. GAMESZ belső ellenőrzése látja el.
9. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:
• biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,
• segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,
• az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,
• szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató
           munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:
• igazgató,
• igazgatóhelyettes,
• munkaközösség-vezetők.
Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:
• a pedagógusok munkafegyelme,
• a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,
• a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,
• a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,
• a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,
• a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:
o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés,
o a tanítási óra felépítése és szervezése,
o a tanítási órán alkalmazott módszerek,
o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán,
o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,
• a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.
10. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE

Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik.

Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.

Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz.

Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtárostanár vagy -tanító rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal:
• Lőrinci Nagykönyvtár, 1183 Bp. Thököly út 5.
(Az érvényes MKM rendelet szerint az iskolai könyvtárnak kapcsolatot kell tartania a többi iskolai, kollégiumi könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együtt kell működnie az iskola székhelyén működő közkönyvtárral.)

Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanító a felelős. A könyvtáros tanító részletes feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza.

Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat 1. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:
• tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,
• tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,
• könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,
• könyvtári dokumentumok kölcsönzése,
• számítógép használatának biztosítása,
• tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtárostanár vagy -tanító tudomására kell hoznia.

Az iskolai könyvtár tanítási napokon 9 órától 12 óráig tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok 13 órától 14 óráig kölcsönözhetőek.

A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtárostanár vagy  -tanító közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral vagy -tanítóval egyeztetniük kell.

Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő
2 alkalommal meghosszabbítható.

Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:
• kézikönyvek,
• számítógépes szoftverek,
• muzeális értékű dokumentumok,

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtárostanár vagy -tanító javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

11. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI

Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:
• Az első-negyedik évfolyamon
o a heti három kötelező testnevelés óra,
o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.
• Az ötödik-nyolcadik évfolyamon
o a heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra,
o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,
o a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.
• A napközi otthonban és a tanulószobán
o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.

A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni.

A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy
• az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem,
• a téli időszakban: a tornaterem, testnevelő tanár felügyelete mellett a tantárgyfelosztás és órarend alapján elkészített beosztás szerint a tanulók
számára nyitva legyen.

A tömegsport- foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben vagy a tantárgy-felosztásban kell meghatározni.

12. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI
FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola  fenntartója megállapodást köt a XVIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat vezetőjével.

A megállapodásnak biztosítania kell:
• az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),
• a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:
o fogászat,
o tüdőszűrés,
o belgyógyászati vizsgálat,
o szemészet,
• a tanulók fizikai állapotának mérését,
• a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát
• a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát.

A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

13.AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI
A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK
MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN
(INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha
észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.
13.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan

Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit.

Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.

Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:
• A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell:
o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
o a házirend balesetvédelmi előírásait,
o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,
o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.
• Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.
• A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni.

A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket.

A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó,

valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza.

Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében ellenőrzi.

13.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
• a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,
• ha szükséges orvost kell hívnia,
• a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,
• a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, vagy helyettesének illetve az iskolatitkárnak.
E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni.
A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

Az iskolában történt balesetek kapcsán tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. Ennek eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

13.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani.
A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.

A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
• a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),
• a tűz,
• a robbantással történő fenyegetés.
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:
• az igazgató, illetve helyettese,
• akadályoztatásuk esetén az iskolavezetőség tagjai.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell
• az intézmény fenntartóját,
• tűz esetén a tűzoltóságot,
• robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,
• személyi sérülés esetén a mentőket,
• egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket csengetéssel, kolomppal illetve a hangszórókon keresztül értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk.

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:
• Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!
• A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
• A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.
• A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:
• a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,
• a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,
• a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,
• az elsősegélynyújtás megszervezéséről,
• a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:
• a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,
• a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,
• az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),
• a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,
• az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,
• az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani!

A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.

A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza.

A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.

Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.
A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:
• iskolatitkári iroda (páncélszekrény),
• tanári szoba,
• könyvtár.

15. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese és az alsó tagozatos munkaközösség vezetője a felelős.

Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a személynek illetve cégnek a nevét, aki az adott tanévben:
• elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,
• részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.
A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevőkkel az iskola igazgatója megállapodást köt.

Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
• az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,
• a szükséges határidőket,
• a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.

A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület a dönt az alábbiak figyelembe vételével:
• A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri,
hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, (illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben tankönyvet biztosítani), valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre.
• A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.
• A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.
• A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőket.
• Az iskola törekszik arra, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.
• Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, állományába kerül.
• Az iskola igazgatója kezdeményezheti a települési önkormányzatnál annak a
rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja.

A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

16 .A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI
A minőségi kereset-kiegészítés elosztásának feltételrendszere

1. Alapelvek
1.1. A pótlék jellegéből adódóan az elosztáskor a döntést a szociális helyzet nem befolyásolja.
1.2. Csak az részesül minőségi kereset-kiegészítésben, aki a munkakörrel összefüggő  alapfe-
       ladatait (lásd SZMSZ, pedagógiai program, kollektív szerződés, munkaköri leírások)
       kifogástalanul ellátja, és ezen felül kiemelkedő minőségű, illetve mennyiségű munkavég-
       zés jellemezte előző évi tevékenységét.
1.3. Minőségi kereset-kiegészítést csak iskolánk főállású, határozatlan időre kinevezett, peda-
       gógiai feladatokat ellátó közalkalmazottja kaphat.

2. A minőségi kereset-kiegészítés mértéke:

Minimum az adható pótlék 100%-a, maximum 400%-a.

3. A többletmunka és a minőségi munka:

3.1. A tanévenkénti elbíráláskor figyelembe vehető feladatok köre
3.1.1. Osztályfőnökök, napközi vezetők:
- Tanítási, foglalkozási időn kívül szervezett kulturális, manuális és sportprogramok, kirándulások szervezése, lebonyolítása (amennyiben a tanulócsoport legalább 50%-át érinti)
- Az osztályterem épségének, tisztaságának megóvásában, dekorálásában példamutató, a házirend előírásait megtartó, ügyeletesi munkáját kimagaslóan végző, az osztály neveltségi szintjében erőteljes fejlődést mutató, a diákönkormányzat tevékenységében rendszeresen és aktívan résztvevő tanulócsoportok vezetői a fentiek érdekében tett erőfeszítések mértékének megfelelően részesülnek a pótlékból.
3.1.2. A napköziben sokrétű tevékenységet megvalósító pedagógus. (tanulásszervezés, higiénia, szabadidő)
3.1.3. A DÖK programjainak megtervezésében, megszervezésében és lebonyolításában a kötelező feladatvállaláson túl, rendszeres, aktív közreműködés.
3.1.4. Iskolai, kerületi, budapesti, országos szaktárgyi versenyek szervezése, igényes lebonyolítása.
3.1.5. A versenyeken résztvevő tanulók tanárai (amennyiben a diákok felkészítése tanítási időn, szakkörön, tanfolyamon, korrepetáláson kívül történik, és azért más díjazásban a szaktanár nem részesült).
3.1.6. A felvételi vizsgákon (később a helyi, ill. más vizsgarendszerrel összefüggő vizsgán, ill. szaktantárgyi felmérésen) jól teljesítő diákok, tanulócsoportok szaktanárai (a teljesítmény mértékének megfelelően részesülnek a pótlékból).
3.1.7. Azok a munkaközösség-vezetők, munkaközösségi tagok, akik a munkaköri leírásban szereplő feladatokon túl a szaktárgy tanításának eredményessége érdekében hatékony módszereket alkalmaznak, segédeszközöket hoznak létre, versenyeket, akciókat szerveznek és azokat színvonalasan lebonyolítják, rendszeresen hospitálnak.
3.1.8. Az iskola menedzselésében rendszeresen, aktívan és eredményesen tevékenykedő munkatársak: kapcsolattartás az óvodákkal, nyílt órák tartása, ajándékkészítés, óvodai szülőértekezleten való közreműködés, programok szervezése és lebonyolítása, felvételi meghallgatások, az ismertető megszerkesztése, kapcsolattartás a médiákkal.
3.1.9. Az iskola arculatának alakításában, az iskola szervezeti életét kialakító munkában, az iskolai dokumentumok elkészítésében és naprakész módosításában való rendszeres közreműködés.
3.1.10. Sikeres pályázatok, melyekről a pályázók pontosan elszámoltak.
3.1.11. Az iskolai alapítvány létrehozásában, szervezési feladataiban és működtetésében aktívan, rendszeresen és eredményesen közreműködők.
3.1.12. Az iskolai falijság, az iskola dekorációja és kultúrált iskolai környezet érdekében végzett rendszeres és naprakész tevékenység.
3.1.13. A közteherviselésben való önkéntes, a kötelező mértéket meghaladó feladatvállalás.
3.1.14. Egyéb, az iskola jó hírét, a szakmai munka színvonalát növelő, az iskolai életet színesítő eseti feladatok vállalása és színvonalas teljesítése.

3.2. Magas szintű szakmai tudás, kiemelkedő szintű pályaalkalmasság
3.2.1. Továbbképzések jellege, intézményi hasznosításának mértéke.
3.2.2. Folyamatos szakirányú önképzés.
3.2.3. Magas színvonalú, hatékony ismeretátadási készség, tudatos személyiségfejlesztés.
3.2.4. Széleskörű tantárgyi koncentráció megvalósítása.
3.2.5. Kiemelkedő színvonalú módszertani felkészültség, azok alkalmazása az oktató-, nevelő munkában.
3.2.6. Magasfokú munkafegyelem kialakítása a tanórákon.
3.2.7. Kreativitás az oktatás és a nevelés területén.

4. A pótlék elosztásának módszerei

4.1. A kibővített iskolavezetés tagjai feladat és hatáskörükben javaslatot készítenek a személyre szóló elosztáshoz.
4.2. A minőségi kereset-kiegészítés elnyeréséhez a munkavállaló is beszámolót nyújthat be az intézményvezetőhöz az előző tanévben végzett, munkaköri kötelezettségeit meghaladó mennyiségű tevékenységéről.
4.3. A pótlék személyekre szóló elosztása az intézményvezető joga és feladata.
A döntéskor figyelembe veszi:
- az alapelveket és szempontokat (1-3.pontok)
- a kibővített iskolavezetőség tagjainak javaslatait
- a munkavállalók által benyújtott beszámolókat.
4.4. Az intézményvezető döntését és annak indoklását írásban és szóban is nyilvánosságra hozza, legkésőbb a tanévzáró értekezleten.
4.5. Azok is kaphatnak egyénileg tájékoztatást és a jövőbeli tevékenységükhöz útmutatást, akik az adott időszakban nem részesültek minőségi kereset-kiegészítésben.
4.6. A döntés nyilvánosságra hozatala előtt a szakszervezetek képviselői jogosultak tájékozódni a döntés szakszerűségéről és a helyi feltételrendszer betartásáról. Amennyiben a szakszervezetek képviselői jogos kifogással élnek, az igazgató korrigálja döntését.

Bérmegtakarítás esetén adható jutalmazás szempontjai
Megegyeznek a 3.1. ill. 3.2. pontokban felsoroltakkal. Elosztásának módszerei megegyeznek a 4. pontban leírtakkal.

17 AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL
 KAPCSOLATOS FELADATOK

A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai

1., A hagyományápolás célja:
 
Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége.
A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Asz intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik.

2., Nemzeti ünnepélyek

A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt:
- október  23.
- március 15.

A nevelőtestület döntése alapján az iskolarádió útján tartott megemlékezések az alábbiak:
- szeptember 29.
- október 6.
3., A hagyományápolás további formái
Az intézmény tanévenként évkönyvet ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, valamint a kiemelkedő eseményekről. Az évkönyv anyagának szerkesztésében az iskola pedagógusai és tanulói egyaránt részt vesznek.
Az iskolaújság negyedévi rendszerességgel jelenik meg, anyagának összeállításában intézményünk tanulói és pedagógusai egyaránt részt vesznek. Intézményünk iskolarádiót is működtet, melynek műsorát a tanulók közreműködésével és igényeik figyelembevételével állítja össze az iskolarádióért felelős pedagógus.

A hagyományápolás külsőségei, feladatai

1.,A kötelező viselet:
Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. A tanulóknak ünneplő ruhában kell megjelenni a vizsgákon.

Ünnepi egyenruha lányok részére:
-Sötét szoknya vagy nadrág, fehér ing vagy blúz.
Ünnepi egyenruha fiúk részére:
-Sötét nadrág, fehér ing.

Az iskola hagyományos sportfelszerelése:
Lányok részére: piros tornadressz.
Fiúk részére: piros nadrág, fehér trikó (póló).

2., A hagyományápolással kapcsolatos feladatok:
A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munka-
terv határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre, stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti:
• a fenntartó,
• a nevelőtestület,
• az iskola igazgatója,
• a szülői munkaközösség iskolai vezetősége,
• a diákönkormányzat iskolai vezetősége,

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.
 

III. MELLÉKLETEK
 

         1. SZ. MELLÉKLET

A … ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK
GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

a … iskola szervezeti és működési szabályzatának melléklete

A … iskola könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját. a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen gyűjtőköri szabályzat határozza meg.

Ezen gyűjtőköri szabályzat az iskola szervezeti és működési szabályzata alapján készült, és annak …. sz. mellékletét képezi.

I. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők:
1. Az iskolán belüli tényezők:
• Az iskola tanulói összetétele..
• A Nemzeti Alaptantervben, valamint az iskola által alkalmazott kerettantervben megfogalmazott alapvető közművelődési, nevelési és oktatási feladatok.
• Az iskola nevelési és oktatási céljai.
• Az iskola helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere.
• Az iskola tehetséggondozási és felzárkóztatási programja.
2. Az iskolán kívüli tényezők:
• Lehetőség a … Könyvtár szolgáltatásainak folyamatos és közvetlen igénybevételére.
• A könyvtárközi kölcsönzés lehetőségének kihasználása.

II. Az állománygyarapítás módjai (a beszerzés forrásai):
• Vásárlás könyvkereskedőktől, kiadóktól számla alapján.
• Ajándék más könyvtáraktól, intézményektől. jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen.

III. A gyűjtés szintje és mélysége:
1. Kézikönyvtári állomány:
Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek.
2. Ismeretközlő irodalom:
Gyűjtendőek a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok.
3. Szépirodalom:
Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások.
4. Pedagógiai gyűjtemény:
Válogatva gyűjtendőek a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai:
• Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák.
• Fogalomgyűjtemények, szótárak.
• Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók.
• A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom.
• A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma.
• A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei.
• A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom.

• Az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények.
• Oktatási intézmények tájékoztatói.
• Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok.
• Az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok.
5. Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag):
Válogatva gyűjtendőek a következők:
• A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák.
• Könyvtári jogszabályok, irányelvek.
• Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok.

IV. A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint:
Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek, audiovizuális dokumentumok, hangkazetták, videofilmek, diafilmek, CD, DVD.

          2.SZ. MELLÉKLET
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
a … iskola szervezeti és működési szabályzatának melléklete

1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény előírásainak.

2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.

3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:
• papír alapú nyilvántartás,
• számítógépes (elektronikus) nyilvántartás.

4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon.

5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:
a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:
• igazgatóhelyettesek,
• gazdasági vezető,
• iskolatitkár,
• stb.

b) a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:
• igazgatóhelyettesek,
• gazdasági vezető,
• iskolatitkár,
• osztályfőnökök,
• napközis nevelők,
• gyermek- és ifjúság védelmi felelős,
• stb.

6. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény
2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben:
a) az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:
• igazgatóhelyettesek,
• gazdasági vezető,
• gazdasági ügyintéző,
• iskolatitkár,
• stb.
b) a tanulók adatait továbbíthatja:
• fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató;
• a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;
• a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a

szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár;
• a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár;
• a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök;
• az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató;
• a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős.

8. a.) A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni:
• összesített tanulói nyilvántartás (Vezetéséért felelős: iskolatitkár),
• törzskönyv (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),
• bizonyítvány (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),

• beírási napló (Vezetéséért felelős: iskolatitkár),
• osztálynaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),
• napközis és tanulószobai csoportnaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető),
• diákigazolványok nyilvántartása (Vezetéséért felelős: iskolatitkár).
b.) A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz  csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági vezetője a felelős.

      9. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.

3.SZ. MELLÉKLET 
AZ …  ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK VÁZLATA

IGAZGATÓ

… TAGOZAT
IGAZGATÓ-
HELYETTESE 
… TAGOZAT
IGAZGATÓ-
HELYETTESE 
PEDAGÓGIAI
IGAZGATÓHELYETTES 
GAZDASÁGI VEZETŐ 

… MUNKA-
KÖZÖSSÉG-
VEZETŐ 
… MUNKA-
KÖZÖSSÉG-
VEZETŐ 
DIÁKÖNKOR-
MÁNYZAT
VEZETŐ 
OSZTÁLY-
FŐNÖKI
MUNKA-
KÖZÖSSSÉG-
VEZETŐ  
GONDNOK 

…
NEVELŐK 
…
NEVELŐK  
OSZTÁLY-
FŐNÖKÖK PÉNZTÁROS 

KARBAN-
TARTÓK 

TAKARÍTÓK 
ISKOLA-
TITKÁR
       
ADMINISZTRÁTOR