Egy gyönyörű márciusi napon felkerekedtünk és meglátogattuk Buda királyfit és Pest királylányt, felkerestük Buddhát, Gandhit, Eknatont, Nelson Mandelát… és még koncerten is jártunk a Müpában. Hogyan fér bele mindez egy délelőttbe? Meglepően könnyen! Városismereti sétánk első állomása a Gellérthegyen található Filozófusok kertje volt.
A hely különlegessége a 2001-ben felavatott, bronzból és gránitból készült 8 alakos szoborcsoport, mely Wagner Nándor Japánban élt szobrász munkája. A szoborcsoport 1977-ben készült Japánban három példányban. Az alkotó Budapest mellett New Yorknak és Tokiónak is ajándékozott egyet. A Filozófusok kertje öt szellemi irányzat harmonikus együttélését ábrázolja. A művész koncepciója az volt, hogy egy középpontban felállítsa olyan személyiségek szobrát, akiknek léte és munkássága a mai napig sokak számára meghatározóan hat.
Utunkat folytatva elhaladtunk Buda királyfi és Pest királykisasszony szobra mellett is, azaz a Kilátókő szobor mellett, mely szobor a gellérthegyi víztározó felett áll 1982 óta. A két szobor egymás felé nyújtott keze a két városrész egyesítését, a köztük húzódó szakadék pedig a Dunát jelképezi. Itt gyönyörködtünk egy kicsit az elénk táruló csodálatos budapesti panorámában, majd a Nelson Mandela emlékpark felé indultunk.
A emlékpark a város első állandó tájépítészeti alkotása, s Nelson Mandela életművének fő üzenetét idézi fel, mely szerint a legfontosabb a megbékélés és megbocsátás, bár az ehhez vezető út nem könnyű. A domboldalban elszórtan elhelyezkedő tíz betongömb a megbocsátás hosszú, és sokszor nem könnyű folyamatát szimbolizálja. Ahogyan az érzelmek átjárják az embert, úgy görögnek le a nehéz golyók a rézsűn, nyomot hagyva maguk mögött. A félúton megálló gömbök az érzelmi út egy-egy pillanatát jelenítik meg, közöttük sétálva a látogató átélheti ezeket az érzéseket, és eljuthat a saját békéjéhez. Az emlékművön szereplő érzelmek: a megbocsátás, szeretet, elfogadás, békesség, összefogás, remény, együttérzés, nyugalom, elengedés, harmónia – ezek mindegyike magyar, angol és xhosza nyelven, Mandela anyanyelvén is olvasható a gömbökön.
Az 1918-ban született Nelson Mandela emberi jogi aktivistaként a faji megkülönböztetés elleni küzdelem élére állt Dél-Afrikában. Az elnyomó rendszer ellenes tevékenységéért Mandelát többször letartóztatták, és több mint 27 évet töltött börtönben. 1993-ban – az apartheid-rendszer békés, tárgyalásos megszüntetéséért – megkapta a Nobel-békedíjat.
Az emlékpark életművének fő üzenetét idézi fel: a megbékélés és megbocsátás útját. Ahogy ő is, az emléket állítók is hisznek abban, hogy csak a sérelmeket hátrahagyó, bosszúra nem szomjazó, békében együttélő társadalom tud épülni és a jövő felé tekinteni.
Budai kalandozásunk után a Müpa felé vettük az irányt, ahol megtekintettük a Ragyogó húszasok. című előadást. Megtudtuk, hogy mi a közös Bach, Mozart, Michael Jackson, Azariah és Lady Gaga műveiben, hogy a klasszikus zene és a modern zene remekül megfér egymás mellett. A koncerten klasszikus és modern zeneszámokat hallgathattunk meg fiatal, nagyon tehetséges művészek tolmácsolásában. Ki ne írt volna verset, amikor először volt szerelmes, vagy netán az élet értelmén gondolkozott? Így volt ez több száz éve, így van ez ma is. De vajon mi a közös Bachban, Mozartban és egy mai popsztárban? Az évszázadok során más lett a világ, de a nagy kérdések nem változtak. Vajon az ifjúság minden korban ugyanazzal a szenvedéllyel veti bele magát egy új szerelembe, és ugyanúgy áll az „élet értelme” kérdéséhez? A régmúlt korok komponistái és a jelen kiemelkedő fiatal alkotói vajon milyen körülmények között milyen témákkal foglalkoztak huszonévesen, és azokból milyen remekművek születtek? Ezeket a kérdésekkel is foglalkozott az előadás, melynek műsorvezetője, a népszerű beatboxos, Fekete János Jammal mindenki szívébe belopta magát, miközben izgalmas felfedezőútra invitált minket.
Mindenkinek ajánljuk a program megtekintését, garantáltan nem fog senkinek sem csalódást okozni!
A nyolcadikosok