Magyaros farsang | | Nyomtatás | |
2016. március 10. csütörtök, 12:02 |
Egy népszokás, a kiszejárás felidézésével, és az egyébként eléggé erőtlen tél elűzésére tett látványos kísérlettel kezdtük az idei felsős farsangi mulatságot. Aztán jelmezversennyel, tombolával és tánccal folytattuk.
Azaz minden a bevált forgatókönyv szerint, de egyáltalán nem unalmasan zajlott. Az újdonság élményét a választott téma adta: az osztályok ezúttal a magyarsággal, a hungarikumokkal kapcsolatos gondolataikat formálták jelenetekké, jelmezes produkciókká. Jókat derültünk azokon a megoldásokon, amelyek kifigurázták a közhelyszerű vagy giccses magyarkodást, ugyanakkor a leghumorosabb formában is lenyűgöző volt a honi kultúra gazdagsága, sokszínűsége. A délután bevezetőjeként a Neoton Família 220 felett című dalát adta elő az iskola kórusa. A karnagy ezúttal is Hódoss Henriette tanárnő volt, a koreográfiát Babály Virág, Koncz Nikolett és Pethő Réka Sára vezetésével a diákok dolgozták ki. Szólót énekelt: Czink Bettina.
Viszlát, tél! (Ha több fotót is szeretne látni, kattintson a képre!)
A bemutatók sorát a 7.b kezdte. Az aranyszőrű bárány meséjét adták elő a várt nagy sikerrel, miután egy élő kisbárányt is rábírtak a vendégszereplésre. (Ettől eltekintve is ötletes, szórakoztató műsort adtak.) A 6.a hungarikumokat bemutató vers-parafrázissal kísérte bevonuló maskarásait, akik mintegy illusztrációul szolgáltak a szöveghez. Ehhez hasonló elképzelést valósítottak meg az 5.b-sek is, akik nem saját, hanem "hozott" verset dolgoztak fel. E két lírai műsorszám között egy epikus mű farsangra alkalmazott változatát élvezhette a közönség. És élvezte is, mert az 5.a a János vitéz igazán szellemes feldolgozásával állt elő. A 7.a egy mozgó panoptikummal készült. Seregszemléjük a honfoglalástól az űrkorszakig ívelve mutatta be történelmünk csúcspontjait, és egy mozgalmas felcsíki tánccal zárult. A régi és a mai Balaton világát idézte fel, némi társadalombírálatot csempészve a színre, a 6.b. Ez a szatírikus él a 8.b-nél is megvolt; a Kitrákotty meséről sem sejtettük, hogy ennyire időszerű... A finálé, ahogy kell, egyrészt tovább javított az amúgy sem nyomott hangulaton, másrészt remek bevezető volt a diszkó elé. A 8.a a Z'Zi Labor (és a Rolling Stones) legendás slágerét (Honky Tonk Woman) énekelte a Janicsák István bőrébe bújt Váradi Róbert vezetésével. A többiek, beleértve Sirán Gergely tanár urat, a Veresegyházi Asszonykórust alakították... Nem meglepő, hogy ez a szám kapta a legtöbb közönségszavazatot... A zsűri - Mazalin Zsuzsanna, Korok Adrienn és Martinecz Péter - viszont az 5.a előadását értékelte a legjobbnak. Második lett a 6.b, harmadik az 5.b. Egy más ítészekből álló csoport az előzetesen készített, s az aulában kiállított kiszebábok szépségét osztályozta. Ők az 5.a munkáit, a hortobágyi párt (Száncsál Barbie és Ken-Ta-Úr) találták a legszebbnek. Díjat kapott még a 6.b kazár, valamint a 7.a "Fokhagymás fiú" nevű babája.
Köszönjük a gyerekek által felajánlott tombolatárgyakat, a büfében segédkező szülők segítségét, a szervezők (Fazekas Krisztina és Szűcsné Szalay Gabriella) munkáját! |
Módosítás dátuma: 2016. március 10. csütörtök, 12:18 |